A nap végén már nagyon fájtak a lábaim, nem szoktam hozzá, hogy egész nap magassarkúban vagyok, de meglehetősen élveztem a helyzetet amikor mindenki csak engem nézett,

Annyira elmerültem a gondolataimban, hogy észre sem vettem az asztalom előtt a bámulós kolléga toporog.

Na ez meg mit akar itt?!

- Hello, segíthetek?

- Figyelj látom, hogy a lábad piszkálod masszírozzam meg esetleg? Biztos jól esne. 

Hogy mi van? Ezt biztos nem jól hallottam , ez mit akar? Hát oké..

- Rendben, de ez itt nagyon feltűnő lenne, munka után neked jó?

- Tökéletes,

Végig ezen agyaltam, hogy ez biztosan hülye mit akar engem masszírozgatni?

Bár be kell vallanom tényleg fájt a lábam. 

Mindenki eltűnt az irodából , mi maradtunk, ez már máskor is volt így tehát nem lett feltűnő. 

- Te meg mit csinálsz? - kiáltottam fel, mert annyira megijedtem.

- Semmit, csak bebújok az asztal alá, így ha bárki visszajön véletlenül engem nem vesznek észre. Dolgozz nyugodtan, mintha itt sem lennék.

Lehúzta a cipőmet és végigsimított a lábamon, atyaég de jól esik, de mi  fene..remeg a keze..

És elkezdett masszírozni. A lábujjaimat végig a talpamon keresztül a sarkamat..Hihetetlen jó érzés, már a munkára sem tudtam koncentrálni. 

Az ujjai csak úgy siklottak a lábfejemen,

De miért remeg a keze még mindig? 

Ó basszus ez a fickó élvezi amit csinál, hallottam már ilyenről, de nem gondoltam, hogy valóban létezik is.

Nagyon jól esik.

Ahogy végzett megköszönte és mellé egy kisfiús mosolyt küldött.

Összeszedtem a cuccaimat és elindultam haza, az életem gyökeresen megváltozott. Útközben vettem néhány cuccot, holnap még dögösebben kell kinéznem.

Másnap az asztalomon olyan dolgot találtam ami teljesen megdöbbentett....